A tigrisek a természet egyik leggyönyörűbb és egyben legveszélyesebb állatai, ami valószínűleg épp elég jó kombináció ahhoz, hogy az emberek érdekesnek tartsák őket. Sajnos a populációjuk drasztikusan csökkent az utóbbi 100 évben és több alfaj is kihalt, hiába kezdték el az emberek védeni ezt a fajt. A tigrisek általában az állatkertek egyik sztárjai, akiket mindenki szeret meglátogatni és megcsodálni, ennek ellenére a legtöbb ember borzasztóan keveset tud róluk. Ezen változtatunk egy kicsit a mai videóval.
Ha inkább meghallgatnád videó formájában:
10 – Csak húst esznek
A tigrisek is a húsevő nagymacskák közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy kizárólag ezt fogyasztják életük során. Még csak meg sem fordul a fejükben az, hogy esetleg más is szerepeljen náluk az étlapon, csak nagyon kivételes esetben térnek el ettől az étrendtől. Az ételüket a többi nagymacskához hasonlóan ők is vadászattal szerzik, amire a legjobb alkalmakat a hűvös, felhős időjárás adja, általában, amikor épp lenyugvóban van a nap. A tigrisek számára leggyakoribb prédák között a különböző szarvas fajták, és a vaddisznók vannak. Ha adódik rá alkalom néha egy-egy kis elefánt, vagy kis rinocérosz is felkerülhet a listára, viszont, ha ezekre épp nincs lehetőség, akkor kisebb rágcsálókkal vagy esetleg madarakkal is beérik. Számukra az sem lényeges, hogy a préda egészséges vagy sovány, akár beteges, nem válogatnak az egyedek között. A vadászat folyamatát a kölyök tigrisek már pár hónapos korukban elkezdik megtanulni anyjuktól, akik minél hamarabb önellátásra nevelik őket. Azért van egy két olyan kivételes alkalom, amikor a húson kívül mást is fogyasztanak, például amikor éppen egyáltalán nincs préda, vagy rossz az emésztésük. Ilyenkor egy kis gyümölcsöt vagy akár füvet is esznek.
9 – Egyedül vadásznak
Ha vadászatról van szó, a tigrisek inkább magányos állatoknak mondhatók, nagyon ritka náluk az, hogy esetleg párban, vagy falkában induljanak préda után nézni. Nem szokták megvárni, amíg valami jó lehetőség adódik számukra, inkább az jellemző, hogy aktívan keresik a zsákmányt. Nagyon ravasz és türelmes állatok, miután megtalálták a tökéletes prédát sok ideig képesek a növényzetben rejtőzködni, a tökéletes alkalomra várva, hogy lecsaphassanak a gyanútlan állatra. Pont emiatt általában oldalról, vagy hátulról támadnak, nehogy felhívják magukra a figyelmet. Lassan mozognak előre, egészen addig, amíg el nem érik azt a helyzetet, ahonnan már biztosan nem menekülhet előlük az áldozat, ha ráugranak. Éles karmaik és fogaik segítségével megsebesítik a másik állatot, először a nyak vagy a hát környékét célba véve, amivel gyorsan végeznek az áldozatukkal. Bundájuk világos, és árnyékos színének segítségével tudnak beleolvadni a növényzetbe, mivel a fekete csíkok megbontják alakjukat. Így tudnak rejtve maradni a természetben, és elkerülni, hogy prédájuk idő előtt észre vegye őket.
8 – Remek úszók
Igaz, hogy a legtöbb emlősállatról elmondható, hogy jó úszók, de a tigrisek mégis kivételesek ebben. A legtöbb nagymacska, ahogy hozzászokik a földön való vadászathoz, inkább kerüli a vizet. A tigrisek azonban jellemzően dzsungelekben élnek, ahol sok folyó is található, így ők vadászat közben is kihasználják kiváló úszó képességüket. Mivel nem csak várnak a lehetőségekre, hanem maguktól indulnak préda után kutatni, így ez különösen hasznos számukra. Főleg, hogy az erdei állatok nem élnek nagy csoportokban, ami kényelmesebbé tenné a vadászatot a tigrisek számára. Mivel a területük akár 100 négyzetkilométer nagyságú is lehet, ebből a szempontból is nagy előnyt jelent számukra a jó úszóképességük. Egy nap, akár 29 kilométert is képesek leúszni, miközben épp területüket ellenőrzik.
7 – Gyors futók
Annak ellenére, hogy a macskák között a legnagyobbnak számítanak, a szárazföldi ragadozók közül a tigrisek számítanak az egyik leggyorsabbnak. Ez azt is alátámasztja, hogy nevük a Perzsa tigra szóból származik, aminek a jelentése lényegében minden, ami gyors. Természetes élőhelyükön ezek az állatok akár 65 kilométer per órás sebességet is képesek elérni, ami nagyjából fele akkora sebesség, mint amire mondjuk egy gepárd képes. Sőt, a gepárdok arra is képesek, hogy a még mindig távol lévő préda felé fussanak, ami viszont a tigriseknek nem éri meg. Ők csak rövid távon képesek nagy sebességet elérni, ezért a lehető legközelebb kell kerülniük prédájukhoz, mielőtt rávetnék magukat. Nagy sebességüket mindössze száz méterig képesek megtartani, ezért csak nagyjából az esetek 40 százalékában sikeresek a vadászatban.
6 – A legnagyobb vadmacskák
Ahogy azt már korábban megemlítettem, a macskafajták között a tigrisek számítanak a legnagyobbnak. A Szibériai tigris például nagyjából 300 kilót nyom, ami azért elég lenyűgöző. Emellett viszont veszélyeztetettnek is számítanak. Ezek az állatok Szibériától kezdve egészen Szumátráig, az Indonéz szigetig megtalálhatóak, de a legnépesebb alfajuk, a Bengáli tigrisek India területén élnek. A WWF, vagyis a Természetvédelmi Világalap szerint összesen körülbelül mindössze négyezer tigris él ma a világon.
5 – Tigriskölykök
A tigrisek esetében a vemhesség időszaka nagyjából három és fél hónapig tart, ezután ad életet a nőstény a kölyköknek. Ehhez általában egy eldugott, fedett helyet keresnek maguknak, majd nagyjából egy óra alatt születik meg az egész tigris alom. Ezután az anya megeszi a köldökzsinórt és a méhlepényt, majd tisztára nyalja az egy kilós kölyköket. Ők születésükkor még vakok, így teljesen anyjukra vannak utalva. Viszont a vadon élő tigrisek nem segítenek kölykeiknek, szóval azok a kicsik, akik nem tudják megkezdeni a szoptatást nem élik túl. Emiatt egy alomból általában csak két kölyök éli túl. Ez akkor is megeshet, hogyha a nőstény nem talál elég élelmet ahhoz, hogy ellássa saját magát és a kölykeit is, így megeshet, hogy nem tud gondoskodni mindről, így azok nem érik meg a felnőttkort. Általában azonban a nőstény fél éves korukig gondozza a kölyköket, aztán ahogy korábban is mondtam nektek, elkezdi tanítani őket a vadászatra, amit másfél éves korukra tanulnak meg annyira, hogy önállóan is csinálják.
4 – Őstigris
Kutatások azt bizonyították, hogy a legősibb tigris, vagyis a Panthera tigris Kína területén élt. A több mint kétmillió éves őskövület koponyája ugyan kisebb, mint a ma élő állatoké, de a formája nagyon hasonlít a mai tigrisekéhez. Ezen kívül jól kifejlett tépőfogai, és hosszú orra volt, ami viszont nagyon tipikus ezeknél az állatoknál. Az Ázsiában honos Panthera tigris az egyik legnagyobb macskaféle volt, ami valaha élt. Farkával együtt nagyjából négy méter hosszú, súlyra pedig 300 kilós állatok voltak. A kutatók szerint étrendjük is nagyon hasonló lehetett, mint a ma élő tigriseké, tehát ők is fogyasztottak patás állatokat, mint például szarvast, vagy éppen disznókat. Pontos származása még ma is vitatott, de bizonyítékok alapján Kína déli, vagy északi részén, esetleg Szibéria északi területein élhettek régen.
3 – Szőrzet
Attól függetlenül, hogy színe fajtánként változik a tigrisek szőrzete nagyon jellegzetes kinézetű. A sárgától elkezdve a narancson keresztül egészen a hófehérig változnak színeik. Sőt, még abban is eltérnek, hogy míg az Északon élő tigrisek bundája világosabb, a Déli területeken élőké sötétebb. A szőrzet vastagsága és hossza attól függ, hogy az állat testének melyik részén található. Az erőteljesebb szőrzet leginkább a hím egyedekre igaz, legfőképpen az Amur alfajnál, ahol tipikusan a nyak körül jellemző a hosszabb és erősebb bunda. Az is jellemző, hogy a téli időszakban sokkal vastagabbá válik. Viszont ami igazán jellegzetessé teszi kinézetüket, azok a csíkok, amelyek igaz, hogy minden tigrisen megfigyelhetőek, mégis eltérnek, de nem csak színükben. A tigrisek csíkjai olyanok, mint az emberek ujjlenyomatai, ugyanis minden egyes állaton különbözőek. Arra viszont még nincs magyarázat, hogy vajon miért is csíkosak ezek az állatok. Több feltételezés is létezik, és mindegyiknek a vadászathoz van köze. Valószínűleg azért lett csíkos a tigrisek bundája, hogy ez segítsen nekik a rejtőzködésben.
2 – Alfajok
A tigrisek ma már viszonylag alacsony számban vannak jelen a Földön, mivel számos alfajuk kihalt az évek során. Szerencsére vannak olyanok, amik a vadonban ugyan már kihaltnak számítanak, viszont állatkertekben még megtalálhatóak. Az alfajok elnevezése attól függ, hogy melyik állat milyen területen él. A ma élő tigrisek 6 alfajra oszthatók: Szumátrai tigrisek, Szibériai tigrisek, Bengáli tigrisek, Indonkínai tigrisek, Dél-Kínai tigrisek és Maláj tigrisek. Sajnos a Kaszpi tigrisek, a Jávai tigrisek és a Bali tigrisek már kihaltak. Ugyanakkor egyes tudósok állítása szerint összesen kettőt különíthetünk el, amelyek a Panthera, és a Kaszpi tigrisek. Állításuk szerint az összes többi tigris alfaj igazából ebbe a kettőbe sorolható be, ezeknek további variációja. Mivel életterük egyre kisebb és kisebb, ezek az állatok nem tudnak életben maradni, és a pusztulás szélére kerülnek. Az elmúlt száz évben körülbelül 93 százalékkal kevesebb tigris él a világon, amit az emberek nagy erővel próbálnak visszaszorítani, de ez elég nehezen halad.
1 – Ritka, mint a fehér tigris
A fehér tigrisekről sok tévhit terjeng a világban. Sokak szerint albínó állatok, mások szerint pedig azért fejlődött ki fehér bundájuk, hogy jobban túléljenek a havas területeken. Az igazi magyarázat viszont az, hogy ezeknek az állatoknak egy genetikai mutáció eredményeként válik ilyenné szőrük, ami leállítja azokat a géneket, ami a sárga és piros pigmenteket hozza létre. Ahhoz, hogy fehér tigriskölyök születhessen, mindkét szülőnek is fehérnek kell lennie, mivel egy recesszív mutációról van szó, így ez nagy ritkaságnak számít. Általában tízezerből egy olyan állat születik, amelynél jelen van ez a mutáció. Az első ilyen állat egy 1951-ben elfogott fehér tigris volt, így rá vezethetőek vissza a ma élők is. A fogságban élő tigriseket pedig pároztatják, annak érdekében, hogy még több fehér egyed születhessen. Várható élettartamuk alacsonyabb, mint a többi egyedé, egyrészt azért, mert a beltenyészet depressziót okoz náluk, másrészt pedig génjeik miatt. Élőhelyük változó, hó lepte területektől kezdve egészen az erdőkig több helyen is megtalálhatóak, így ebben nem különböznek a többitől.
