Tízes Lista

10 érdekesség a magyarságról

2020. április 01. - Tízes Lista

indexkep_piros.jpg

Jól tudjuk, hogy a magyarok mindenhol ott vannak és a világon minden is a magyarságnak köszönhető. Mi magyarok szeretjük néha eltúlozni az érdemeinket és olyan emberek sikereiért is megpróbálni learatni a babérokat, akiknek a nagyszülei voltak magyarok, ők maguk pedig már harmadik generáció óta más nemzetiségűek. Többnyire amerikaiak. Szerintem erre semmi szükség nem lenne, mert így is borzasztóan sokat köszönhet nekünk a világ akár a tudományos felfedezések, akár az élet bármilyen más területén. Mert mi magyarok tényleg kiemelkedőek vagyunk még úgy is, ha csak a saját eredményeinket vesszük alapul.

 Ha inkább meghallgatnád videó formájában:

10 – Biciklizés

A biciklizés ma már egy nagyon elterjedt és népszerű dolog mind közlekedés, mind kikapcsolódás céljából. Szinte alap dolognak tekintjük azt, hogy tudunk biciklizni, hiszen a legtöbben már gyermekkorban megtanuljuk hogyan kell. Emellett pedig rengeteg féle bicikli létezik, amelyeket általában a vásárló igényeihez és méreteihez igazítanak, ami sokban megkönnyíti a dolgunkat. Ezért is nehéz lehet elhinni, hogy a 19. század végi bicikliken nehézséget okozott a közlekedés. Akkoriban a nagy kerékpárgyártó cégek az üzletek mellett iskolákat is nyitottak, ahol pénzért cserébe tanították az embereket. Ez furcsa módon leginkább a férfiak számára volt kitalálva, mivel a biciklizést nőietlennek találták és számukra egészségtelennek is. Éppen ezért a nők számára külön bicikliket is gyártottak, amelyek úgy voltak kialakítva, hogy a kerék és a lánc ne csíphesse be a szoknyájukat. Ez persze mára már jelentősen megváltozott, és most már nem számít annyira megdöbbentőnek, hogyha női bicikliseket is látunk az utcán.

9 – A 96-os szám

Lehet, hogy sokan nem is vesszük észre, de a 96-os szám igazából egész nagy szerepet játszik az életünkben. A történelemből azt tudjuk, hogy a magyarok honfoglalása 896-ban történt, de nem ez az egyetlen olyan eset, amikor ez a szám fontos szerepet kapott. Az ország megalapításának ezredik évfordulóján, az 1896-os millenniumi ünnepségen került átadásra Budapest első metrója is. A magyar nemzeti himnusznak is van egy különös kapcsolata ezzel a számmal, ugyanis megfelelő tempóban elméletileg 96 másodperc alatt kellene énekelni azt.

8 – A sörrel koccintás legendája

Több helyről hallhattuk már azt a mondást, hogy „magyar ember sörrel nem koccint”. Annak ellenére, hogy egy közismert mondásról van szó nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, honnan is ered ez az íratlan szabály. Valójában ennek történelmi háttere van, mégpedig az 1848-49-es események. A szabadságharcunk leverését követően Aradon végezték ki a magyar honvédsereg 13 tábornokát. Bizonyos források szerint az osztrák tisztek ünnepeltek a kivégzés után és sörrel koccintottak örömükben, innen jön a sörrel koccintás legendája. Annak ellenére, hogy a történészek szerint ez valójában nem történt meg, ez az alapja annak, hogy a magyarok megfogadták, ők többé nem tesznek ilyet. Ha nem is véglegesen, de legalább 150 évig biztosan nem, amiről gyors fejszámolást követően kideríthető, hogy már lejárt. Ha mégis megtörténne, akkor pedig egy „vesszen Haynau” kijelentéssel tesszük ezt. Ennek a történetnek egyébként több verziója is létezik, de történelmi alapja a történészek szerint egyiknek sincs.

7 – Műjégpálya

Akármilyen nehéz is ezt mai szemmel elképzelni, de a jégkorcsolyázást nem mindig gondolták pozitív dolognak. Az orvosok káros hatásokat tulajdonítottak ennek a ma már népszerű sportnak. Budapesten a városligeti tavat már az 1830-as évektől kezdve használták csúszkálásra telente, majd az 1869-ben megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet egy tényleges korcsolyapályát alakított ki a tó egy részén. Különböző eseményekkel, például téli bálokkal és jelmezes ünnepekkel kezdték népszerűsíteni a korcsolyázást. 1926-ra pedig el is készült a kontinens második gépi hűtésű műjégpályája. Több mérnök is dolgozott azon, hogy ez minél hamarabb megvalósulhasson. A korábban kialakított korcsolyacsarnokhoz két toldalékszárnyat építettek hozzá. A gépházat a déli oldalra rakták, az öltözőket és a ruhatárakat pedig az északira. Emellett a tómeder betonjába 62 km hosszú, 4,2 cm átmérőjű csöveket helyeztek el, amelyekben sós víz kering, ami mínusz 7-12 fokra lehűtve fagyasztja mega betonra felvitt vizet. Azonban a korcsolyapálya a második világháborúban károkat szenvedett, és az épület bal szárnya teljesen tönkrement. 1947-ben részlegesen újjáépítették ezt, de teljes felújításra csak 2009 és 2011 között került sor, ami után a korcsolyapálya teljes mérete elérte a 14800 m2-t. A Városligeti műjégpálya mára már Európa legnagyobb és legrégebb óta működő mesterséges szabadtéri jégfelülete, amelyet minden évben rengetegen látogatnak.

6 – Houdini

Weisz Erik, művésznevén Houdini 1874. március 24-én született Budapesten. Apja hatására az egész család kiköltözött az Amerikai Egyesült Államokba, amikor ő még csak kisgyerek volt. A cirkusz mindig is fontos szerepet töltött be Erik életében, nagyon meghatározó élmény volt a számára. Különösen nagy hatással volt rá egy megbilincselt előadóművész, akinek hatására elhatározta, hogy bűvész és szabaduló művész szeretne lenni. A Houdini művésznevet 17 éves korában vette fel egy híres francia illuzionista tiszteletére és az 1900-as évektől kezdve egyre nagyobb hírnevet szerzett magának. Ezt merész szabaduló mutatványokkal érte el, amelyek sokszor életveszélyesek is voltak. Az első igazi nagy sikere például a kényszerzubbonyból való szabadulás volt. Az angliai bemutatója hozta meg számára a tényleges sikert, mivel ezután a médiában is ismertté vált a neve. 1903-ban meztelenül és megbilincselve zárták egy fogolyszállító vagonba Szibériában, Oroszországban. Mindössze 28 perc alatt szabadult ki. Valószínűleg ez a mutatványa volt a legfurcsább, már csak a helyszínt és a körülményeket nézve is. Miután meghódította Európát visszaért Amerikába, ahol szintén hasonló mutatványokkal állt elő. Ahogy a népszerűsége egyre nőtt, mindig egyre különlegesebb és veszélyesebb mutatványokkal állt elő. 1908-ban egy új produkciót mutatott be, amely az eddigieket is túlszárnyalta. Ekkor kezdte el bemutatni a vizes tartályból való kiszabadulás mutatványát. Mégis a legsikeresebb év 1910 volt Houdini számára. Ekkor mutatta be a legemlékezetesebb mutatványát mindközül, a szabadulását egy víz alatti ládából az East folyóban, New Yorkban. Még sok ezekhez hasonló dologgal rukkolt elő, valamint öt filmben is szerepelt titokzatos mutatványaival. A nagy Houdini végül 1926-ban halt meg vakbélgyulladás következtében, amelyet valószínűleg nem kezeltetett.

5 – Metró

1896-os megnyitásával az M1-es metróvonal vált Európa legelső földalatti vasútvonalává. Rendes nevén a Millenniumi Földalatti Vasút, vagy, ahogy a köznyelvben szerepel, a Kisföldalatti, a Vörösmarty tér és a Mexikói út állomások között közlekedik. Nagyrészt az Andrássy út alatt halad, ami a városfejlesztés egyik fontos pontja volt a 19. század végén, ugyanis Budapesten ekkor kezdődtek meg az igazán jelentős fejlesztések. Az 1870-ben megalakult Közmunkatanácsot sok ideig foglalkoztatta egy földalatti vasút létrehozása Balázs Mór Javaslata alapján. Végül 1894-ben készült el a kidolgozott terv a Siemens és Halske cég által, amit a Közmunkatanács el is fogadott azzal a feltétellel, hogy el kell készülnie 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre. Ez sikerült is nekik, és így jött létre Budapesten Európa legelső földalatti villamos hajtású vasútja, amelyet Május 2-án sikerült átadni, és ami egészen a mai napig működésben is van.

4 – Hollywood

Valószínűleg kevesen tudják ezt, de az Amerikai Egyesült Államok filmgyártása igazából sokat köszönhet Magyarországnak. Nagyon sok tehetséges magyar létezik szerte a világban, és jó pár olyan is akad köztük, aki nagyban hozzájárult az amerikai filmipar létrejöttéhez. Sőt, olyan elképzelés is létezik, ami szerint a magyarok alapították Hollywoodot, mi alapoztuk meg a modern filmforgalmazást, és a korszerű mozi hálózatokat is. Ebből annyi biztosan igaz, hogy a huszadik századi amerikai filmipar kialakulása többek között sok magyar szakembernek is köszönhető, de nem kizárólagosan. Egy olyan szóbeszéd is keringett, miszerint az angol „movie” szó a magyar „mozi” szóból ered. Két név erősen kapcsolódik az egész Hollywoodi filmgyártáshoz, ezek pedig Zukor Adolf és William Fox, akik mindketten magyar származásúak. Mindkét névhez egy olyan filmvállalat alapítása kapcsolódik, amelyek később az USA legnagyobbjai és legbefolyásosabbjai lettek. A Paramount Pictures Zukorhoz köthető, a Fox pedig William Foxhoz. Ki gondolta volna, hogy a magyaroknak ekkora befolyása volt az amerikai filmiparban?

3 – Zászló

A magyar zászló kialakulása könnyedén visszakövethető a történelmünkben. Az első igazi nemzeti szimbólum, ami kialakult a címer volt, majd az azon szereplő színek fokozatosan a nemzet színeivé váltak. Így később a magyar zászló is ezeket használta fel. Bizonyos források szerint a 15 éves háború kezdetén, tehát 1601-ben már jelen voltak olyan zászlók, amelyeken már a piros-fehér-zöld színek szerepeltek, akárcsak a címeren. Ez pontosan az Augusztus 3-án történő, Báthori Zsigmond és Giorgio Basta admirális között lezajlott Goroszlói csatához volt köthető. Ezután legközelebb 1608. november 19-én jelentek meg a színek II. Mátyás koronázási drapériáján, Pozsonyban. Ami igazi nagy áttörést jelentett, az az 1848-49-es forradalom és szabadságharc volt. Akkoriban a három szín már egyértelműen a magyar nemzetet szimbolizáló zászlón szerepelt a magyar csapatok katonáinál. Mindezek után pedig az 1848-as törvények hozták meg a hivatalos rendelkezést arról, hogy a piros-fehér-zöld legyen az a három szín, amely a zászlónkon szerepel. A szabadságharc leverése után a nemzeti színek használata egészen 1867-ig tiltott jelképnek minősült, viszont a kiegyezés hivatalos zászlóvá, és ezzel együtt hivatalos jelképpé minősítette ezt. Mi, magyarok pedig azóta is büszkén képviseljük ezeket a színeket.

2 – A legnehezebb nyelv

A világon beszélt nyelvek között a magyar mindig is a lista elején állt nehézségi szint tekintetében. Az amerikai kormány egy kutatása viszont alá is támasztotta azt a tényt, hogy mennyire nehéz ezt a nyelvet megtanulni. A kutatók azt figyelték meg, hogy egy átlagos angol anyanyelvű embernek mennyi ideig tart egy idegen nyelv elsajátítása. Arra a kérdésre, hogy melyik nyelv mennyire könnyen vagy nehezen tanulható, öt nehézségi kategóriát állítottak fel, az osztályozást pedig gyakorlati szempontok alapján végezték el. Az első kategóriában azok a nyelvek szerepelnek, amelyeket az amerikaiak a legkönnyebben tanultak meg. Ebbe a kategóriába került például a francia, olasz, spanyol, portugál, svéd, norvég és a dán nyelv is. Ezek a nyelvek elméletileg fél év alatt megtanulhatóak. Azért azt is meg kell említeni, hogy a tanulás egyszerűségéhez hozzájárul az is, hogy a felsorolt nyelvek mind az indoeurópai nyelvcsalád tagjai, amelyhez az angol is tartozik. A második kategóriába mindössze a német nyelv került, a harmadikhoz pedig az indonéz és a szuahéli. A negyedik csoportba azok a nyelvek kerültek, amelyekhez legalább egy év tanulás szükséges az amerikaiaknak. Ide tartozik a magyar nyelv is, valamint az észt, finn, grúz, mongol, és a vietnámi is.

1 – Vízszint alatt

Még valamikor a földtörténeti Óidő végén, a középidő elején az összes mai kontinens egyetlen óriási kontinenst, a Pangeát megalkotva tömörült össze. Massimo Pietrobon volt az az ember, aki megalkotott egy olyan térképet, ami a Pangeára helyezi rá a mai világ politikai térképét. Ez nagy vonalakban jól mutatja, hogy akkoriban hol voltak a ma tisztán látható területek, és az is észrevehető, hogy a kontinensek körvonalai akkoriban máshogy néztek ki. Emellett az is látszik, hogy Magyarország mai területe például teljesen víz alatt volt, és hogy a déli határait érintette a hatalmas Tethys óceán. A Pangea az új óceánok megalakulásával szakadt részeire, viszont bizonyos számítások szerint pár százmillió év múlva megint elérjük azt, hogy egyetlen szuperkontinens legyen a Földön. 

 

Források:

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/10-erdekesseg-a-magyar-kozlekedes-multjabol-amirol-sokan-nem-hallottak/

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/25-dolog-amit-mindenkinek-tudnia-kellene-magyarorszagrol/

https://www.magyarorszagom.hu/15-dolog.html

https://index.hu/tudomany/tortenelem/2009/10/06/160_eve_nem_koccint_sorrel_a_magyar/

http://pestbuda.hu/cikk/20161120_kilencven_eves_a_mujegpalya

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/87-eve-halt-meg-a-bilincskiraly/

https://hu.wikipedia.org/wiki/M1-es_metr%C3%B3vonal

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-magyarok-akik-kitalaltak-hollywoodot-es-a-filmipart/

http://tortenelemcikkek.hu/node/405

https://sulibank.hu/cikkek/a-magyar-a-legnehezebb-nyelvek-koze-tartozik.html

https://www.origo.hu/tudomany/20130529-magyarorszagnak-van-tengerpartja.html

A bejegyzés trackback címe:

https://tizeslista.blog.hu/api/trackback/id/tr3015580886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása