Mindenki tudja, hogy a Mongol birodalom hatalmas kiterjedésű volt, konkrétan a világ történelmének második legnagyobbja. Dzsingisz khán nevét pedig álmunkból felkeltve is hozzá tudjuk ehhez társítani és nem hiába, hiszem ő alapította ezt a hatalmas uradalmat a nomád mongol törzsek összekovácsolásával. De azt például tudtad, hogy az európaiak innen tanulták meg, hogy nem kell örökké színes foltokat megkülönböztetni egymástól és létezik a szemüveg?

 Ha inkább meghallgatnád videó formájában:

10 – Nők

Dzsingisz kán halála után belviszályok törtek ki a Mongol birodalomban a trón utódlása miatt. Ennek önmagában nem lenne különös hír értéke, a saját történelmünkben is bőven voltak ilyen helyzetek. Csakhogy a Mongol Birodalom vezetéséért vívott csatában nők is részt vettek. Igen, jól hallottátok, Dzsingisz kán lányai és menyei egymást gyilkolták, hogy a nagy kán nyomdokába léphessenek.

Volt is a Mongol Birodalomnak kiemelkedő női vezetője: Mandukhai. Mandukhai pontosan olyan harci és taktikai kvalitásokkal rendelkezett, mint ahogyan a mongol harcosokat elképzeljük. Sorra győzte le az ellenségeit, hogy Dzsingisz kán után ő is egyesíteni tudja a mongolokat. A folyamatos csaták közben 8-szor még szülni is volt ideje.

A nők helyzete az egyszerű családok életében is sokkal meghatározóbb volt, mint a korszakban bárhol máshol. Mivel az uraik folyamatosan harcolni jártak, nem voltak annyit otthon, hogy ők irányítsák a gazdaságot, így ez a nők feladata volt. Az már csak hab a tortán, hogy a vallásukban, a sámánizmusban is vezető szerepeket töltöttek be.

9 – Posta

A mongolok hódításaihoz elengedhetetlen volt a harci tudásuk, de jó kommunikáció nélkül ez mit sem ért volna. A parancsnokok és tisztek közötti kommunikációt a távolság megpróbálta szabotálni, de túljártak az eszén.

Létrehozták a Yam rendszerét, ami igazából egy posta. Csak Kínában 1.400 állomása volt, ahol a levelek, hírek és jelentések lovakat cserélve eljutottak a címzettig. Összesen 50 ezer friss ló várta mindig a befutó hírnököket, mivel az állomások 24-64 km távolságra is lehettek egymástól.

Amikor Marco Polo a mongoloknál járt, szkepticizmussal vegyes csodálattal figyelte a Yam rendszerét. Működhetett volna ez nagyon rosszul is, folyamatos információszivárgással, de a történelem nem erről tanúskodik.

8 – Taktika

A mongol harcosok agyában harci taktikák tárháza szerepelt. Nagyobb városok, erődítmények bevételekor szerettek hosszú csatasorokba felállni és az sem volt ritka, hogy egyszerre több célpontot is támadtak.

Színpadias fogásoktól sem zárkóztak el. A sokk keltette zavart különösen szerették, a pszichológiai hadviselést se vetették meg, illetve az emberi pajzsért és a túszokért is oda voltak. Ha különösen erős idegzetű ellenféllel kerültek szembe ezeket sutba vetették és jöttek a nyilasok. Az erős nyílvesszőkkel áttörték az ellenség páncéljait, a lovasok pedig a maradékot küldték halálba. Tarsolyukban volt még egy őseink által is jól ismert taktika, amikor a sereg egy része visszavonulást színlelve egyenesen az íjászokhoz és a sereg többi részéhez vezette az ellenséget, így csalva őket csapdába.

7 – Marco Polo

A mongolok nagykánja, Kubiláj kán, épp hatalma csúcsán volt, amikor 1275-ben egy európai hajó futott be a kikötőjébe. A hajó Marco Polót hozta személyesen. Nem ő volt az első európai, aki Ázsia földjére tette a lábát, de az ő látogatásának volt a legtöbb hosszú távú hatása. 17 évig tartózkodott a Mongol birodalomban és ez idő alatt Kubiláj nagykán megtette legfontosabb hivatalnokának.

Mikor visszatért Itáliába, Marco Poló egy könyvbe leírt mindent, amit abban a 17 évben tapasztalt. Mivel nem külső szemlélőként volt ott, hanem a rendszer részeseként, sokkal jobban vissza tudta adni az európaiaknak, milyen is Ázsia. Többek között Kolumbuszt is ő inspirálta felfedező útjára, aminek eredményeként partot ért Amerikában. Marco Polo írásának köszönhető, hogy a szemüveg, a posta rendszere és a papírpénz koncepciója Európába is eljutott.

6 – Dzsingisz kán

Bár a Google kidob pár rajzot Dzsingisz kán nevére, de valójában fogalmunk sincs, hogy nézhetett ki a Mongol Birodalom alapítója. 2003-ban megjelent könyvében Jean-Paul Raux professzor azt állítja, hogy a fennmaradt rajzok nem tekinthetők hiteles képeknek, méghozzá azért, mert mindegyik Dzsingisz kán halála után készült és a legtöbb olyan embertől származik, aki soha nem látta a kánt.

Gondolhatnánk, hogy ha már kép nem is maradt fenn róla, biztos van valami írásos emlék a kinézetéről. De a szomorú igazság az, hogy amíg Dzsingisz kán nem vonta uralma alá az ujgur népet, nem volt írásrendszerük. Minden, ami fennmaradt róla és az uralmáról, idegenektől származik. A legfontosabb mongol feljegyzés, a „mongolok titkos története” is jóval a nagy kán halála után született.

De van pár dolog, amit azért tudunk róla! A történészek 1160 körülre teszik azt a napot, amikor a kis Dzsingisz először felsírhatott. Halála 1227 augusztusában következett be, amikor nagyban folyt a tangutok „büntető hadjárata”. Hatalmas birodalmat hagyott utódaira, ami Kínából és szinte egész Közép-Ázsiából állt, valamint csapatai már elérték a mai Kijev területét is.

5 – A világ leghidegebb fővárosa

1940. február. 16-án egy újabb látszólag szokványos napra ébredt Görömbölytapolca lakossága. De ez a napmégis különbözött a többitől, mégpedig abban, hogy ekkor mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet Magyarországon: -35 Celsius-fokot.

Ilyen hidegek nem gyakoriak nálunk, de például a Mongol fővárosban, Ulaanbaatarban a téli hőmérséklet -36 és -40 Celsius között alakul minden évben. Az átlagos középhőmérséklet pedig olyan -1,3 fok környékén van. A város elhelyezkedése önmagában nem kedvez a melegnek. 1300 m-rel van a tenger szintje felett egy olyan völgyben, amit a Tola folyó vájt ki az évek során. Az embertelen hidegből felolvadni sincs sok idejük, a nyarak rövidek Mongóliában, de legalább melegek!

4 – A selyemút

A selyemút jelentette a hidat Európa és Ázsia gazdasága között, ugyanis sokáig ez volt a legfontosabb kereskedelmi útvonal. Ennek az uralma létszükséglet volt, ha valaki uralni akarta Ázsiát. Így Dzsingisz kán sem tehetett mást, mint hogy megpróbálta az irányítása alá vonni az egész kereskedelmi útvonalat. Bár hadserege nem ismert lehetetlent, mégiscsak fizikai korlátokba ütköztek a hadművelet során. Nem volt annyi katonája Dzsingisz kánnak, amivel ezt a 6.437 km-t leuralhatta volna, így más taktika után kellett néznie. Az új taktika a „behódolsz vagy elpusztulsz” gondolatsor alapján működött. Sorra mentek a katonák a selyemút mellett lévő török és arab városokon, amik vagy térdet hajtottak előttük, vagy a földdel lettek egyenlőek. Ennek az agresszív technikának meglett a gyümölcse, csak ezt már a kán nem élhette meg. A 14-15. század folyamán végig a mongolok kezében volt a selyemút és virágzott is, egy idő után pedig a birodalom fő bevételi forrásává vált.

3 – Az Arany Horda

A birodalomalapítás hagyományt Dzsingisz kán halála után unokája, Batu kán vitte tovább. Az ő új mongol birodalmát nevezik Arany Hordának, ami kiterjedt a mai Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Moldva és a Kaukázus régió egyes részeire is. Olyan nagy nem volt, mint a nagyapa birodalma, de Batu kán a nagyságot fejlettséggel kompenzálta. A fővárosban, Sarai-Batuban kőházakat találunk, és ezek voltak jellemzők az egész birodalomra.

A sámánista mongolok a muszlimokkal egész jól kijöttek. Bár vallásuk már alapjaikban is különbözött, őket Batu nem bántotta. Bezzeg az oroszokra istentelen világ jött. A mongol szomszédok kedvelt szórakozása volt betörni a területeikre ezzel nyomorba taszítva őket.

2 – Fegyverek

A mongol hadsereg egyik legfontosabb elemét az íjászok adták, így fegyvereik nagy részét is az íjak és a különböző nyilak tették ki. Rövidebb távolságra lövő, de annál erősebb íjuk a kompozit íj volt, amit lóháton is kényelmesen tudtak használni. Szituációtól függően válogatták, hogy éppen milyen nyíllal öljék meg az ellenséges katonákat. Többek között használtak meggyújtható-, páncéltörő- és messzire kilőhető nyilakat is. A legérdekesebb nyílvesszőjük viszont az, amelyik sípoló hangot adott ki repülés közben. Ezek üreges szerkezetűek voltak, amik a pszichológiai hadviselés eszközeként szolgáltak, mivel az ellenséges had már csak a hangjától is szívinfarktust kapott. De a Yam rendszer kiegészítéseként jelzéseket is adtak velük egymásnak a katonai vezetők.

Az íjak mellett a legjellegzetesebb mongol harci eszközük, sőt inkább társuk a ló volt. Nomád népekhez híven, ha csak tehették, lóháton voltak. Legtöbb fegyverük – ahogy már az íjnál említettem – úgy volt kialakítva, hogy kényelmesen lehessen őket használni négylábú társaik hátáról is. Ezért a kardjuk például hajlított élű volt, de lándzsát, buzogányt és tőröket is használtak a lovas harcokban. Néha még puskaporos bombákat is dobtak az ellenség nyakába.

Páncélt csak vége felé kezdek el hordani, de akkor sem azt a klasszikus páncélinget, amire elsőre asszociálnánk. Ők a könnyebb páncélt preferálták, ami vizeletbe áztatott lóbőrből készült.

1 – Szubotáj hadvezér

Szubotáj hadvezér a legek legje. Dzsingisz kán hadseregének legjobb stratégája, aminek ebben az esetben sokkal nagyobb súlya van, mint általában. Hiszen egy olyan hadseregről beszélünk, ahol a legutolsó katona is profi harcos volt. De akkor miért is emeljük ki Szubotájt a többiek közül? Az első ok, hogy úttörőnek számított az ostromgépekkel és a katonai hírszerzés használatában. Soha nem vezette úgy csatába az embereit, hogy ne tudta volna az utolsó pontig az ellenség taktikáját és ne dolgozott volna ki rá egy olyan stratégiát, amivel a földbe döngölhették őket. A második ok, hogy soha nem elégedett meg a tudásával, folyamatosan tanult a harcról.

Nem túlzás azt mondani, hogy miatta tudta akkorává tenni Dzsingisz kán a birodalmát, mint amit halála után fiára, Ögödejre hagyott. Szubotáj Ögödejt is szolgálta és ekkoriban Európára kezdtek el a mongolok koncentrálni. Mikor épp megtámadták volna Közép-Európát, Ögödej meghalt 1240-ben. Ez után jött a jó öreg politika és Szubotájt áthelyezték Kínába. Ekkor már 70 éves volt, de még egy évet gond nélkül végigharcolt majd a kora örökre pihenni küldte.