Fürge róka lábak, surranó kis árnyak. Hipp-hopp, jön Vuk. Remélem sokatoknak ismerős volt ez a kis dallam, az én gyerekkoromat ugyanis eléggé meghatározta. A Vuk miatt szerettem meg igazán a rókákat, ezért úgy gondoltam indítok egy új, állatvilágról szóló sorozatot a csatornán, amit be is rúgunk ma a rókákkal. Ezek a kis vörös ravaszkodók nem hiába kapták ezt a jelzőt és jó pár érdekességet eltitkoltak magukról az emberek és igazából az egész világ előtt. Szerencsére nem csak engem érdekelnek ennyire ezek az állatok, így rengeteg megfigyelés indult már kifejezetten rájuk célozva, ami miatt sok-sok érdekesség napvilágot látott.

 Ha inkább meghallgatnád videó formájában:

10 – Igazából macskák?

Ha valamelyik másik állattal való rokonságukon gondolkozunk, a rókákat valószínűleg a legtöbben a kutyákhoz, farkasokhoz sorolnánk a küllemük alapján. Itt jön képbe az a csavar, hogy igazából sokkal több hasonlóságot mutatnak ezek a kis ravasz vörösök a macskákkal, mint az előbb felsoroltakkal.

A macskákhoz hasonlóan, a rókák is a naplemente után a legaktívabbak. A félhomályban segítségükre van a függőleges elrendezésű pupillájuk, ami lehetőséget biztosít arra, hogy sötétben is jól lássanak. Ennek is köszönhető, hogy a rókák a macskákhoz nagyon hasonló módszerrel vadásznak, ők is először halkan követik, becserkészik áldozatukat, majd hirtelen rávetik magukat.

Már ezek a tulajdonságok is elegendőek lennének ahhoz, hogy közeli rokonságot feltételezzünk, de a következő információk még nagyobb bizonyosságot adhatnak ennek az állításnak a hitelességéről.

Ahogyan a macskák, ők is érzékeny pofaszőrzettel rendelkeznek, a nyelvüket pedig apró tüskék borítják. A rókák is a lábujjikon járnak, így gyakran nem használják a tappancsuk teljes felületét és ez a tulajdonságuk kölcsönzi nekik a már jól ismert macskaszerű járást és futást. A kutyafélék közül pedig egyedül csak a rókáknál figyelhető meg a fára mászás képessége, a szürke rókák olyan karmokkal rendelkeznek, amik elősegítik számukra a függőleges fákon való felfelé és lefelé irányuló gyors mozgást.

Néhány róka pedig ugyancsak a fákon alszik, pont, mint a macskák.

9 – Szokásaik

Az előző pontban már beszéltünk a rókák egyik érdekes szokásáról, mégpedig arról, hogy ezek az emlősök szeretnek éjszaka vadászni. Ebből az következik, hogy nappal alszanak. Az írországi Nemzeti Park és Vadvédelmi Szolgálat információja szerint, viszont vannak olyan rókafajták, akiknél néha megfigyelhető a nappali vadászat is. Ez a fajta viselkedés viszont csak akkor tapasztalható, ha a csoport olyan helyen él, ahol biztonságban érzi magát.

A rókák szociális állatok, ezt bizonyítja, hogy mindig falkákban élnek és szorosan kötődnek a családtagjaikhoz. Egy csoportban általában megfigyelhetünk minden fajta életkorban lévő rókát, idősebb testvérpárokat és gyerekeiket nem elhagyó édesanyákat is.

A rókák termetükhöz képest nagyon gyorsan képesek futni, akár elérhetik a 72 km/ órás tempót is, ami majdnem akkora sebesség, mint az indiai antilopé. De csak majdnem, így sajnos elkapni már nem tudná.

8 – Étkezés

Sokak számára meglepő lehet, de a rókák mindenevő teremtmények. Étrendjük leginkább apró állatokból áll, például gyíkokból, kisebb hüllőkből, patkányokból, egerekből, vagy akár mezei nyulakból. Néha ezeket kiegészíthetik bogarakkal, madarakkal, a szomszéd csirkéjével, és meglepő módon akár gyümölcsökkel is. Azok a példányok pedig, akik víz, vagy - tenger közelben élnek halat, és rákot is kedvükre fogyaszthatnak.

Ha pedig valamilyen oknál fogva nem sikerült ételt szerezniük, akkor pedig probléma nélkül borítják fel a kukákat, hogy a maradékokat kiszedhessék belőle.

Képesek több kiló ételt elfogyasztani egy nap, és ha marad egy kicsi, azt előszeretettel temetik levelek, vagy a hó alá, hogy később megegyék.

7 – Róka, mint háziállat?

A rókák igazi vadállatok, mégis léteznek háziállatként is tartott egyedek, bár nagyon ritkák. Ezt egy szovjet génkutatónak köszönhetjük, aki az 1950-es években, Szibériában kísérletezett a rókák génjeivel és azok tenyésztésével. A tudományos kutatásai végül sikeresek lettek, és kitenyésztette a háziasított, megfelelő háziállatként tartható rókát. A létesítmény a mai napig működik, valójában ez az egyetlen hely, ahol ilyen, háziállatként biztonsággal tartható rókákat szerezhetünk. Az áruk elég borsos, darabonként közel 2,5 millió forintot kérnek értük, de az biztos, hogy nagyon különleges játszótársunk lesz. Ők is képesek apró trükköket és parancsokat megtanulni. Viszont az ásási ösztöne a rókának is nagyon nagy, így készülj fel arra, hogy ha nem biztosítasz nekik kültéri részt, bizony átássák magukat a padlón. Ezek mellé pedig arra is felkészülhetsz, hogy a kölyök rókáknál is előfordulnak kisebb balesetek, akár a gyerekeknél és a kölyökkutyáknál. Ilyenkor a legjobb dolog, amit tehetsz, hogy elégeted a bútoraidat, amin a baleset megtörtént, ugyanis azt mondják, a hím rókák vizelete hasonlóan kellemetlen szagú, mint a büdös borzé.

A rókák nagyon aranyos, okos és játékos állatok, így nem is csoda, hogy az emberek elkezdték megvizsgálni, házasíthatóak e más módon is, akár a vadonból befogadva vagy örökbe fogadva?  Ugyan közösségi médiában és a videóportálokon egyre több háziállatként tartott róka tűnik fel, ezek általában semmivel sem szelídebbek, mint egy mondjuk egy háziállatként tartott hiéna, vagy párduc. Vadon élő állatok, amik megszokták az ember jelenlétét, de akár veszélyt is jelenthetnek ránk.

6 – Róka kölykök

Kevésszer látni annál megnyerőbb és kedvesebb dolgot, mint egy kupac kisróka. Nyugodtan teszteljétek le a reakciókat lányoknál.

Sajnos viszont a kölyök rókák élete a vadonban nem csupán játékból és szórakozásból áll. Az újszülöttek, akik lehetnek akár 10-en is egyszerre, vakon születnek, és nagyjából két hétig egyáltalán nem is képesek kinyitni a szemüket.

Ez alatt az idő alatt nagyon kiszolgáltatottak és könnyen válhatnak prédává, ha az anyjuk nem védi meg őket kellőképpen. 

Amikor elérik az egy hónapos kort, már képesek előre megrágott ételeket enni, ezt is az édesanyjuk készíti elő nekik. Szerencsére, mivel családos állatok, így az apuka is velük marad ez alatt az idő alatt, és segít a vadászatban, hogy együtt el tudják látni a sok éhes szájat.

Nagyjából 7 hónapos korukban a fiatal rókák elhagyják az almot, hogy saját kalandokat keressenek, és a szülők is nekilátnak a saját dolguknak. Ez a következő párzási időszak elejéig tart, amíg az élet körforgása újra nem kezdődik.

5 – Rókavadászat

Lehetetlen a róka témát boncolgatni úgy, hogy figyelmen kívül hagyjuk a Brit rókavadászatot és annak hagyományőrző múltját.

Ez a brutális tradíció a 15. századig nyúlik vissza, ahol sportélményként tekintettek rá, akárcsak a többi vadon él állat, és a szarvasok vadászatára. Lényege, hogy vadászkutyákkal, lóháton üldözik a rókákat. A mai napig éles ellentéteket szül, nem meglepő módon heves viták forrása az állataktivisták és a hagyományőrző, tradicionális kultúrákat előnyben részesítő elit között. Sajnos Nagy Britanniában, a 19. században egy Hugo Meynell nevezetű ember „feltalálta”, hogyan lehetne a legfelső elit részére a rókavadászat egy valós, szórakoztató, presztízs értékű sport, továbbá szimbóluma a Régi Brit Birodalomnak. A mai napig a Brit nemesség felső rétege, ebben a formában űz sportot a rókavadászatból.

Habár az elmúlt 9 évben a kutyákkal történő rókavadászatot tiltották (kivétel, ha túlszaporodtak és akkor is csak két kutyával maximum) – David Cameron, Nagy Britannia miniszterelnöke nyilvánosan jóváhagyta a tilalom enyhítését. Szerencsére a javaslata nem az volt, hogy teljes dicsőségbe újra visszahozza a régi hagyományokat, csupán a farmereknek szeretett volna segíteni azzal, hogy a rókáktól meg tudják védeni területeiket, állataikat. Így ők indokolt esetekben használhattak kettőnél több kutyát is, hogy a kártevő rókákat megfoghassák.

Mégis sokan úgy gondolják, hogy ez egy remek metódus arra, hogy a sokak számára felkavaró, hivatalos rókavadászatot visszacsempésszék, és szabadabban tuják gyakorolni.

4 – Bunda

A bundák lehetnek a másik kevésbé kedvelt téma a rókákkal kapcsolatban, az életükhöz sajnos mégis nagyban hozzátartozik.

Ahogyan sok, gyönyörű bundával megáldott állat, a rókák is gyakran veszélyeztetve vannak azáltal, hogy az emberek sapkaként, vagy kabátként szeretnék hordani vörös szőrüket. Még manapság is nagyon értékesnek számítanak ezek a termékek, éppen ezért a világ számos területén vadásszák, és ejtik őket csapdába.

Sokan olyan sípokkal is megpróbálják a puska elé csalni őket, ami a kis rágcsálók hangjait utánozzák. Vannak viszont olyan helyek, mint például Szibéria, ahol a szőrme és a rókaprém különböző felhasználása érthető, hiszen az ember életben maradása érdekében elengedhetetlen.

Ezzel szemben viszont az amerikai tradicionális rókavadászat miértje ennél nehezebben érthető meg. A korai rókavadászok nem csak a bunda értéke miatt kezdtek el vadászni, hanem azért is, mert nagyon nehéz volt levadászni őket, ebben pedig kihívásokat láttak. Hacsak csapdába nem ragadt, a vörös róka könnyen ki tudta kerülni a befogást. Ezt az agilitásának, a robbanásszerű, rövid idő alatt elért magas sebességének, és az úgynevezett rókaügetés gyors ütemének köszönheti, amelyre akár egész éjjel képes. Ezeknek az összessége eredményezte azt, hogy az emberek teljesen az állat megszállottjai lettek, és megpróbáltak olyan kutyákat tenyészteni, amik egyre hatékonyabban segítették őket a vadászatuk során.

3 – A népmesék, legendák és rókák összefüggése

A rókák kedves, vidám, de mégis kitérő természetük miatt minden olyan területen ahol elterjedtek, a folklór és a népi hagyományok, mendemondák részeseivé váltak.   

A legbefolyásosabb módon talán Aiszóposz, a Görög történetmesélő jelenítette meg a rókát ebben a műfajban. Aiszóposz arról volt híres, hogy meséiben egyes tulajdonságok megjelenítéseként beszélő állatokat használt. Az ő történeteiben, a róka jelképezi a büszkeséget, egyéniséget és a ravaszságot, amiket még manapság, a modern népkultúrákban is a fajhoz kapcsolnak.

Legtöbbször trükkös, ravasz figuraként festik le, a középkorban mégis a macskákat valahol a boszorkányok családtagjaként festették le, hasonlóan sok népmeséhez.

Néhány kultúra pedig isteni hatalmat társít a rókákhoz, és vannak legendák, ahol alakváltóként jelenik meg. 

A mitológiai szerepük egészen az izlandi Skugga Baldur és Skoffin, gonosz macska-róka démontól, a legendás amerikai folklór Brer Fox- áig tart. A Finnek szerint például a sarki fényt a rókáknak köszönhetik, így a mai napig „rókatűznek” hívják.

2 – A rókák kihasználják a föld mágneses erejét

A madarak és a méhek is használják a Föld mágneses erejét a tájékozódásra. A rókák pedig az első állatok, akik a Föld mágneses mezejét nem csak az irány megítélésére, hanem a távolság megállapítására is használják. Azt már korábban kimutatták, hogy nem csak a madarak és a méhek, hanem a tehenek és a szarvasok is a Föld mágneses mezőjéhez igazítják irányukat. Az új információk szerint viszont a rókák az első állatok, akik a zsákmányuk pontos pozíciójának meghatározására is használják.

A kutatások azt gyanítják, hogy a mindennapi működésük során igénybe veszik ezeket a természet adta „erőket”.

Azok a rókák, akik kisebb állatokra vadásznak a magas fűben vagy a mélyebb hóban, valószínű, hogy a mágneses mezőt, mint egy belső iránytűként használják, hogy sikeres támadást hajtsanak végre a prédával szemben. Így könnyebben meg tudják határozni a távolságát és az irányát is. A rókák vadászstílusát „egerészésnek” hívják. Magasra ugranak a zsákmányállat fölé, ezzel hirtelen meglepetést okozva.

Cseh kutatók megfigyelték, hogy a vadászatban lévő róka inkább északkeleti irány felé végzi ugrásait, tekintet nélkül a napszakra, az időjárásra, vagy más tényezőkre, amelyek befolyásolhatják a zsákmányuk érzékelését. Valójában a közel 600 megfigyelt ugrásból a legtöbb ugyanabba az irányba történt.  Kimutatták, hogy az északkelet felé irányzott rókaugrások 74%-a volt sikeres, míg a más irányokba ugrándozó rókák 18%-a jutott csak vacsorához.

Ez azért egy elég nagy eltérés ahhoz, hogy véletlenszerűségről beszéljünk.

1 – A rókák büdösek

A borzokról mindenki tudja, hogy büdösek, ez teszi őket híressé. A fekete fehér csíkos bundájukat könnyen kiszúrod a vadonban, bár valószínű már hamarabb megérezted, mint ahogyan meglátod őt.

Biztosan meglepődsz, ha azt mondom, a büdös borz bizony alul maradna a rókával szemben a büdösség versenyen…Bárki, aki vadon élő állatokkal foglalkozik, szakértő, vadászott már rókára, vagy akár egy kis időt töltött ezekkel az állatokkal, alá tudja ezt támasztani. Szerencséjükre a ravasz jelző erősebbnek bizonyult, így a köztudatban nem úgy maradtak meg, hogy büdös mint a róka…

Ahogyan a borzok is, úgy a rókák is illatokat, szagokat bocsátanak ki bűzmirigyükből. A borzzal ellentétben a róka viszont ezt nem használja sem fegyverként. Azért bocsátanak ki szagokat, hogy megkülönböztessék magukat a többiektől. Inkább egy rosszabb parfümként tekintenek rá, mint sem bűzbombaként. A rókák pézsmaillata segít a hierarchikus rangsorban kialakult státusz beazonosításában és a területük megjelölésében. A vizeletük ugyancsak hatásos, és azonos funkciókat lát el.

A szagukat nehéz leírni, és nem lehet elmagyarázni a különbséget a borz és a róka szaga között. Ez egy olyan dolog, amiről nem elég olvasni, mindenkinek meg kell tapasztalnia, ha kedve támad hozzá.