10 érdekesség Kanadáról

2020. április 06. - Tízes Lista

indexkep_piros_1.jpg

Kanada a gyönyörű tájak, a juharszirup, a bocsánatkérő emberek és többek között Justin Bieber szülőhazája is. Rajta kívül rengeteg híresség született ebben az országban, majd vált világhírűvé, miután az Amerikai Egyesült Államokba költözött a szórakoztatóipar kedvéért. Persze nem csak sztárokat ad a világnak ez az ország, ami nem is csoda, ha arra gondolunk, hogy ez a világ második legnagyobb országa.

 Ha inkább meghallgatnád videó formájában:

10 – Egy kis földrajz

Az amerikai kontinensen fekvő Kanada, közel 10 millió négyzetkilométeres területével a világ második legnagyobb országának minősül. Ebből a területből 202.080 kilométert partvonal tesz ki, amellyel viszont minden más országot leköröznek. Amikor Kanadára gondolunk valószínűleg az egyik első dolog, ami eszünkbe jut, az a rengeteg gyönyörű táj, amivel ez az ország büszkélkedhet, és ez nem véletlenül van így. A Sziklás-hegység vonulata közel ötezer kilométer hosszan szeli át ezt az országot, és Kanada számos nemzeti parknak ad otthont, amelyek évente a világ minden pontjáról vonzzák a látogatókat. Ettől függetlenül a keleti rész tekinthető leginkább az ország szívének, mivel itt találhatók a legnagyobb és legnépszerűbb városok is, mint például Torontó vagy Montreal, nem is beszélve a fővárosról, Ottawáról. Ezek a helyek szintén minden évben több millió turistát vonzanak a környékre.

9 – Juharfa

Belegondoltál már valaha, hogy Kanada zászlóján miért pont egy juharfa levele szerepel? Nos, ennek egész egyszerű oka van, amely kifejezetten régre nyúlik vissza az ország történelmében. Ugyanis a kanadai őslakosok már az Európai telepesek megérkezése előtt is élelmiszerként használták felt a juharfa nedvét, majd az évek során a levélforma egyre több helyen is elkezdett megjelenni. Felkerült a pénzérmékre, emblémákra, majd végül a kanadai címerre is. Érdekes módon, a zászlón sok ideig nem jelent meg, mivel a parlamentnek nagyjából 40 évbe telt, mire sikerült döntést hozniuk annak kinézetéről. Így az ikonikus piros – fehér – piros színkombináció közepén a juharlevéllel csak 1965 februárjától vált hivatalossá. Viszont a juharfa nem csak emiatt bír nagy jelentőséggel Kanada számára, hanem azért is, mert 1996-ban ez lett az ország hivatalos nemzeti jelképe. Emellett pedig egészen a mai napig Kanada termeli a világ juharszirup felhasználásának háromnegyedét.

8 – Nem a méret a lényeg

Kanada fővárosa egészen 1857-től kezdve az Ontario tartományban található Ottawa. Ez azóta van így, hogy Viktória királynő Ontariót annak a tartománynak nevezte ki, amely otthont ad a fővárosnak. Ez azért is érdekes, mert a főváros mindössze nagyjából egy millió lakosával közel se Kanada legnagyobb városa, ahogy azt az ember egy fővárostól elvárná. Helyette Toronto viseli ezt a címet, ahol pedig a népesség közel hárommilliónál jár. Ha a népességi rangsort nézzük a főváros csak a negyedik helyet kapná meg a listán, mivel Montreal és Calgary is megelőzi Ottawát.

7 – A leghosszabb országhatár

Tudtátok, hogy Kanada rendelkezik a világ a leghosszabb nem katonai határával? A Kanada és az Amerikai Egyesült Államok között elterülő szárazföldi határvonal a világon teljesen egyedülálló, mivel közel kilencezer kilométer hosszan terül el. Csak az a táv, amelyet Alaszka állammal osztanak meg nagyjából 2500 kilométer hosszú. Ami még érdekes ezzel kapcsolatban az az, hogy ez a határ pontosan kettészeli a Haskell nevű könyvtárat, amelynek így mindkét országból van bejárata. A pontos határvonalat egyébként az épületen belül egy csík jelzi a padlón, a gyermek szekció mellett. Ami még ennél is furcsább az a két város, Stanstead és Beeble Plain helyzete, amelyek pontosan a határon fekszenek. A köztük lévő 570 méteres útszakaszon egy felfestett sárga csík jelzi, hogy éppen melyik országban van az ember, és emiatt nagyon oda is kell figyelni, mivel mindkét oldalon külön szabályok érvényesek még a vezetés terén is. Szó szerint, hogyha az egyik oldalon vezetünk, akkor az Amerikai KRESZ-t kell betartani, a másik oldalon pedig a Kanadait. 2011 óta térfigyelő kamerák is működnek az út mentén, és megerősítették a határvédelmet is. Azóta, ha valaki akár csak át szeretne menni az út túloldalára, hogy például meglátogassa a szomszédját, ahhoz külön bejelentést kell tennie. Elég hihetetlen helyzet.

6 – A leghidegebb nap

Kanada történelmében 1947. február 3-a jelöli azt a napot, amikor az ország egy új rekordot döntött. Ugyanis ez volt az a nap, amikor a hőmérők pontosan -63 °C-t mutattak, amire korábban még nem volt példa. Így ez a nap lett elkönyvelve, mint a valaha volt leghidegebb nap Kanadában. Ez egész pontosan az északnyugati Yukon tartományban történt, ahol a hőmérő a lehető legalacsonyabb hőfokot, vagyis -62 fokot mutatott. Mivel pontos eredmény szerettek volna kapni, így ezt egy Torontói laborban is megvizsgálták, ahol megszületett a végső, egy fokkal kevesebbet mutató eredmény. Pár hónappal később, amikor a kanadai időjárási szolgálat is elfogadta ezt, mint pontos eredményt, hivatalosan is ez lett az Észak Amerikában mért legalacsonyabb hőmérséklet. Ennek eredményeképp egyébként a hőmérőket is áttervezték, és az óta egészen -94°F, vagyis átszámítva -70°C-ig képesek a mérésre. Remélhetőleg nem lesz szükség újabb változtatásokra.

5 – Természeti erőforrások

Habár a méretével nem sikerült, de azért így is van olyan terület, ahol Kanadának sikerült leköröznie Oroszországot. Hiába nem nyerték el a világ legnagyobb országa címet, hatszor annyi nyers bitumennel rendelkeznek, mint az oroszok. Ez nagyjából 177 milliárd hordót jelent, ami a világon található teljes mennyiség nagyjából 70 százalékát teszi ki. Kanada egyébként emellett sokféle és jelentős mennyiségű ásványkinccsel rendelkezik, mint például az alumínium, a nikkel vagy éppen a kobalt. Egy drágakövekben is rendkívül gazdag országról van szó, mivel ők rendelkeznek a világon a harmadik legnagyobb készlettel. A gyémántbányászat az egyik legjelentősebb ezen a téren.  Az ország méretét tekintve ezek az adatok talán nem meglepőek.

4 – Bocsánatkérés

Ha találkoztatok már kanadaiakkal, akkor talán már megfigyeltetek rajtuk pár számunkra különösnek érezhető dolgot. Az egyik ilyen, az állandó bocsánatkérés. A világon sehol máshol nem találnánk ennyi embert állandóan bocsánatot kérni még akkor is, hogyha nyilvánvalóan nekik van igazuk. Sőt, Észak-Amerika területén ezt a szokást annyira komolyan veszik, hogy Ontario tartományban erre külön törvény is létezik. Az „Apology Act”, vagyis „Bocsánatkérő Törvény” 2009-ben lépett életbe, ez is mutatja, mennyire komolyan veszik a dolgot. Sőt, a kormánynak azt is külön ki kellett jelentenie, hogy egy bocsánatkérést nem használhatnak fel senki ellen sem a bíróságon, mint a megbánás jele és ez által a bűnösség beismerése. Tisztázniuk kellett, hogy egy bocsánatkérés egyszerűen szimpátiát vagy sajnálkozást is kifejezhet. Azt hiszem erre is csak Kanadában lehet szükség.

3 – Erdők

Mint a világ második legnagyobb országa, Kanada rengeteg természetes erőforrással is rendelkezik. Tudtátok, hogy itt található a világ erdőinek 30 százaléka? Ez azt jelenti, hogy az ország 10 millió négyzetkilométernyi területének 40 százalékát erdőterület teszi ki. Az alkotmány szerint egyébként a különböző kormányoknak saját feladatkörei vannak a közterületnek számító erdők kezelésére vonatkozóan. Például a szövetségi kormány a felelős többek között a nemzetgazdaságot érintő ügyekért, megállapodásokért, és nemzetközi kapcsolatokért. Emellett pedig az őslakosokért is politikai és jogi felelősséggel tartoznak. Az erdők megőrzése fontos feladat, mivel a fák nagy szerepet játszanak az oxigéntermelésben, és ezáltal az emberek életében is. Emellett pedig számos állatnak biztosítanak otthont. Több mint 450 madárfaj él ezeken a területeken, így ők vannak jelen a legnagyobb számban Kanada erdei vadvilágában. Ezen kívül pedig a jávorszarvasok, farkasok, medvék, és rágcsálók jelentik az ottani erdők lakosságának nagy részét.

2 – Hatalmas lakatlan területek

Azzal, hogy egy ország ekkora területtel rendelkezik sok esetben az is együtt jár, hogy nem tudják az egészet rendesen kihasználni. Kanada nagyjából 36 milliós lakossága sem elég ahhoz, hogy ez megvalósuljon, főleg azért, mert az emberek többsége ugyanazon a helyen telepszik le. Csak Torontóban, az ország legnépesebb városában körülbelül hat millióan laknak. Montrealban pedig, ami szintén a legnagyobbak közé sorolható, nagyjából négy millióan telepedtek le, emellett pedig sokan választották a fővárost és környékét is. Felmerülhet a kérdés, hogy ez vajon miért így alakult ki. Erre pedig a legjobb válasz a mezőgazdaság, ugyanis a legjobb termőföldek Kanadában mindig is a déli területeken voltak és az ország gazdasága szempontjából ez az egyik legfontosabb tényező.  Emiatt van az, hogy a legtöbb ember Kanada hatalmas területén belül inkább a déli tartományokban él.

1 – A világ legtöbb tava

A hatalmas terület nemcsak erdőket foglal magába, de rengeteg gyönyörű tónak is otthont ad. Azt elég nehéz megállapítani, hogy vajon melyik ország rendelkezik a legtöbb tóval, de például Finnország mellet Kanada is biztosan versenyben van. Sőt, egyes források szerint itt található a világ tavainak nagyjából 60 százaléka, ami azért valljuk be nem kis mennyiség. Az ország kormánya szerint összesen 31.752 tóval rendelkeznek, amelyek általánosságban 3 négyzetkilométert fednek le és összesen az ország területének nagyjából 9%-át teszik ki. 561 olyan tó található az országban, ami több, mint 100 négyzetkilométeren fekszik. A legjelentősebb mind közül így is az Északnyugati Területek tartományban található „Great Bear Lake” vagyis „Nagy Medve Tó”, amely 31.328 négyzetkilométerével Kanadában a legnagyobb, a világon pedig a nyolcadik legnagyobb tó címét szerezte meg.

 

 Források:

https://www.worldatlas.com/articles/10-interesting-facts-about-canada.html

https://www.readersdigest.ca/travel/canada/10-mind-boggling-facts-about-canada/

https://www.swedishnomad.com/facts-about-canada/

https://livelearn.ca/article/about-canada/10-basic-things-to-know-about-canada/

https://www.worldatlas.com/articles/the-largest-countries-in-the-world-the-biggest-nations-as-determined-by-total-land-area.html

https://www.readersdigest.ca/travel/canada/coldest-day-in-canadian-history/

https://www.theloop.ca/canadians-love-to-say-sorry-so-much-we-had-to-make-this-law/

https://www.sfmcanada.org/en/canada-s-forests

https://www.worldatlas.com/articles/which-country-has-the-most-lakes.html

https://www.vox.com/2016/5/5/11584064/canada-population-map

https://player.hu/eletmod/az-amerikai-varos-ahol-ket-ev-bortont-is-kaphatsz-ha-atmesz-az-ut-tuloldalara

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tizeslista.blog.hu/api/trackback/id/tr4815581112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bright side of life 2020.04.07. 08:18:36

Jó ez a 10-es lista, de kicsit figyelj oda:

10. pont: “... közel 10 millió négyzetkilométeres területével a világ második legnagyobb országának minősül. Ebből a területből 202.080 kilométert partvonal tesz ki...” A területmérték és a hosszmérték nem összevethető, tudod, alma-körte...

8. és 2. pont: Toronto lakossága igen dinamikusan nő, a két pont között is megnőtt 3 millióval.:)

7. pont: mi az a “nem katonai határ”? Továbbá egy határvonal az nem “elterül”, hanem “húzódik”, mivel elméletileg a vonalnak csak egy dimenziója van.

2. pont: “Felmerülhet a kérdés, hogy ez vajon miért így alakult ki. Erre pedig a legjobb válasz a mezőgazdaság...”
Ez már okozat, nem az ok. Az ok az éghajlat, minél északabbra megyünk, annál hidegebb van, ezért rosszabbak az életfeltételek ... nahát...:o