10 találmány, amit a sci-finek köszönhetünk

2019. július 30. - Tízes Lista

indexkep_5.jpg

Rengeteg technológiai újítást köszönhetünk a sci-finek, vagy legalábbis az alapötleteket. Sok esetben kellenek a tudományos világnak ezek a kreatív gondolatok, a külső szemlélet ahhoz, hogy valami teljesen újat lehessen alkotni. Ha anno George Lucas fejéből nem pattannak ki a fénykardok lehet, hogy ma nem is láthatnánk őrült Youtubereket otthon barkácsolt lézerkardokkal.

 Ha inkább meghallgatnád videó formájában:

10 – Mobiltelefon

El tudjuk képzelni az életünket anélkül, hogy akkor tudnánk felhívni a másikat, amikor csak akarjuk? Mostanában már az kezd terhes lenni számunkra, ha beszélgetés közben tartani kell a kezünkkel a telefont. Mennyivel egyszerűbb bedugni a mikrofonos fülhallgatót, de még jobb lenne, ha nem is kellene vesződni a kábelekkel és bluetoothosra váltanánk! Mégis csak a 2019-et írunk!

Pedig a szüleink generációjának még az volt a nagy szám, ha olyan hosszú volt a vezetékes telefon kábele, hogy el tudtak vele vonulni egy félreeső helyre a lakásban és nem hallotta az egész család a nagy szerelmi vallomásokat. A bárhol lezavarható telefonbeszélgetésekért a Star Trek megalkotóinak tartozunk nagy hálával, akik beindították Martin Cooper fantáziáját. Ennek lett az eredménye 1973-ban a mai mobiljaink elődje.

9 – Önvezető autó

Ha már léteznek automata sebváltós autók, épp itt az ideje, hogy ne csak a sebességváltás terhes feladatát vegyék le az emberek válláról az autógyárak, hanem a vezetését is. Mennyi plusz idegszálunk megmaradna, ha nem kellene figyelni az elsőbbségadásra, a lámpákra, a vakmerően bátor előzőkre és az útra random kifutó gyalogosokra? Ha egy érzelmektől semleges lény irányítaná az autóinkat, aki minden helyzetben képes a legracionálisabb és legjobb döntést meghozni valószínűleg a mentősök is többet pihenhetnének, hiszen a közúti balesetek száma drasztikusan lecsökkenne, legalábbis elméletben.

Bár logikus lenne arra gondolni, hogy az Én, a robot vagy Az emlékmás ihlették az önvezető autókat, inkább az irodalom irányába mozduljunk el.

Isaac Asimov sci-fi író az 1964-es Világkiállítás után írt egy novellát, amiben fejben az 50 évvel későbbi Világkiállításra látogatott el és bemutatta, mik a kiállított tárgyak. Nála szerepelnek először „robotaggyal” rendelkező autók, amik megreformálják a közlekedést. Most már tudjuk, hogy az 50 évvel kicsit jószívű volt Asimov, kellett még plusz 3 év, hogy a Google, Uber, Lyft, Tesla és Apple elővegyék az önvezető autók témakörét és ráfeküdjenek a fikció valóságossá tételére.

8 – Hologram

A 2014-es Billboard zenei díjátadó gálán olyan dolog történt, amire senki nem számított. Michael Jackson úgy gondolta, őt nem érdekli, hogy 2009-ben már földet szórtak hamvaira, úgy jelent meg a színpadon, mintha mi se történt volna. Még mielőtt nagyon elragadna titeket a fantáziátok, nem a világ vallásai és misztikus szeánszai között kell kutakodni a válaszért, hogyan vált ez lehetségessé. Sokkal logikusabb helyről fog jönni a válasz az eseményekre, méghozzá a filmvászonról.

A Star Wars: Egy új remény filmben tűnt fel Leia hercegnő alakja R2D2 segítségével hologram formájában, ami megihlette a feltalálók fantáziáját. A Billboard szervezőinek pedig annyira megtetszett a gyerekcipőben járó technológia, hogy 2014-ben Jackot is odahologramolták a színpadra, miközben a dalát játszották. Igaz 2012-ben a Coachellán már Tupaccal is nagyon hasonlót játszottak el a szervezők. Ez a példa is mutatja, hogy sose lehet tudni, honnan fognak származni a nagy világmegváltó ötletek, úgyhogy járjatok nyitott szemmel!

7 – Videóhívás

Milyen szívfacsaró érzés, ha a családi nyaraláson nem lehet ott mindenki, hogy átélje a többiekkel a közös élményeket. Viszont milyen jó, hogy a telefonunkon csupán pár mozdulat és máris teremthetünk hasonló élményt ahhoz, mintha ő is velünk lenne hála a videóhívás lehetőségének.

Hogy honnan jött ötlet az? 1927-ben a Metropolis című filmben megjelent valami hihetetlenül utópikusnak tűnő szerkezet, egy falra szerelt videótelefon. Ez a film nemcsak a videóhívások első megjelenítője, de az első sci-fi film is. Olyan nagy hatással volt a szakmára, hogy innentől kezdve szinte szégyen lett volna kihagyni, ezt az elemet a filmekből, így például a 2001: Űrodüsszeiában, és a Vissza a jövőbe 2-ben is feltűnik.

Ennyi filmes szereplés után elképzelhetetlen az az opció, hogy nem mozgassa meg az okosok fantáziáját a hívásoknak ez az új szintje és nem is hagyták ki ezt a ziccert.  

6 – Hangvezérlés

A magány nem a mi terepünk. Milyen áldás, hogy most már nem kell a néma beszélgetőpartnerrel, a falunkkal kitölteni az egyedüllét óráit, hanem bármikor beszélgethetünk az okos készülékeinkkel is.

Oké, a hangvezérlést eredendően nem erre találták ki és lehet picit elkalandozott a fantáziám, de most komolyan. Egyszer sem próbáltátok ki unalmatokban milyen az okostelefonotokban található személyi asszisztensnek random mondatokat mondani, amire szegény megpróbál saját értelme szerint válaszolni? És igen, ennek az ötletnek is a sci-fi műfaj volt a szülőanyja.

Már a 80-as években léteztek hangfelismerő szoftverek, de a hangvezérlésű keresés már a 21. század szüleménye. Természetesen a Google kezdte el ezt a bizniszt 2000-ben, majd jött az Apple felhasználók kedvenc Sirije 2011-ben. A sci-fi filmekből ismert, szinte a gondolatainkban olvasó hangvezérlésű számítógépekre legjobban hajazó Amazon Echo zárja ezt a sort egyelőre, de a határ a csillagos ég. A végén még tényleg értelmesen fog válaszolni a fal is a magányos sóhajainkra.

5 – VR

Találkoztatok már a VR játékok csodás világával, ahol már nemcsak a billentyűzetet gyepálhatjuk a kezünkkel, hanem akár a játékbeli ellenfelünket is? A virtuális valóság új szintre emelte a játékélményt és megadja azt a szabadságérzetet a játékosoknak, amitől még inkább elmosódik a játék és a valóság közötti határvonal. Ehhez nagyban hozzájárul az, hogy az egész szerkezet elfér a fejünkön. De egyáltalán nem törvényszerű, hogy az Oculus Rift vagy épp a HTC Vive a headset formát választotta.

Hiszen a VR is a sci-fi filmek gyermeke, és első megjelenési formája még egy nagyon speckó székes megoldás volt, amibe például Neo feküdt bele a Mátrixban. De szerencsére jöttek a Lawnmower Man, Hackers, és Johnny Mnemonic filmek, amiben már megjelentek azok a headsetek, amiket a hős a szeme elé helyezve a virtuális valóságban találta magát. Köszönjük meg a VR headset gyártóknak, hogy nem a székes megoldást választották.

4 – Okosóra

Ha az utcán valakit meglátunk a csuklójához beszélni, minimum kérdően nézünk rá pár másodpercig, majd tovább állunk. Pedig annak egyre kisebb az esélye, hogy pár kerékkel kevesebb van neki, mint annak, hogy az okosóráján intézett el egy hívást.

Az Apple ebben a témában hamar dobott piacra terméket és igen népszerűek az okosóráik. A telefonunkkal teljesen szinkronizálni tudjuk ezeket az órákat és a hívásfogadáson túl, üzeneteket is tudunk olvasni rajta és természetesen minden értesítést egyből látunk. A Garmin Fenix órái pedig behozzák a képbe a ma igen fontos egészségmegőrzés témáját is és az óráik mérnek mindent, amit sportolás közben szükséges.

Honnan jött az ihlet mind ehhez? Egy képregényből! Dick Tracy 1940-től ejtette ámulatba az olvasókat beszélő órájával, aki mindig tájékoztatta az éppen aktuális és fontos infókról, amik befolyásolták a nyomozása kimenetelét. És ne felejtsük el a Knight Ridert se, ahol Kittel az okosóráján keresztül tudott beszélni David Hasselhoff.

3 – Robotkar

Ha bemegyünk bármelyik nagyobb gyárba, már nem az a látvány tárul a szemünk elé, hogy tömött sorokban állnak az emberek a futószalag mellett, hiszen rengeteg munkafolyamatot vettek át gépek az emberektől az évek során. Minimum egy robot karral is tuti találkoznánk, amikkel sokkal könnyebben lehet például veszélyes anyagokkal dolgozni, mintha emberi kezeket kéne hatszáz védőkesztyűvel felszerelve munkába küldeni. Ezeket a robotkarokat más néven waldos-ként is szokták aposztrofálni. A miértre a válasz egy 1942-es rövid sztori, amiben Robert A. Heinlein mutatott be egy robotkart. Szerintetek mi volt a történet címe? Hát persze, hogy Waldo.

2 – Tengeralattjáró

A második világháború egyik nagy sztárjai a tengeralattjárók voltak. Igazi lopakodók, akiket mintha kifejezetten tengeri csatákra találtak volna ki, pedig a kezdetek kezdetén semmi közük nem volt az emberek erőfitogtatásához.

Legelőször tengeralattjáróval Némó kapitány varázslatos tengeri útján találkozhatott a nagyközönség. A Verne Gyula fejéből kipattanó tengerjáró alkalmatosság minden olvasni szerető ember fantáziáját beindította. Milyen lehet jóval a felszín alatt, a különleges mélytengeri állatok társaságában eltáncolni az angol keringőt a tengeralattjáró báltermében. 1870-ben egy férfit, Simon Lake-et annyira magával ragadta a tengeralattjáró ötlete, hogy el is készítette a sajátját. A slussz poén a történetben, hogy Verne levélben megdicsérte Lake-et a találmányáért.

1 – Atomenergia

Ha épp parlagon hever a kreativitásotok és szívesen feltalálnátok valamit, amivel bekerültök a történelembe, olvassatok sci-fi könyveket! Bár Verne regénye nem kifejezetten sci-fi, de sokan tartották őt ennek a műfajnak a megteremtőjének, viszont H.G. Wells már le se tagadhatná a science fictiont!

Egy 1913-as regényében, a The World Set Free-ben egy alternatív energiaforrást álmodott meg, amihez nincs másra szükségünk csak reakcióképes atommagokra. 1932-ben Szilárd Leó nem tudta mivel elütni az idejét és a kezébe került Wells műve. Fizikus lévén egyből elkezdte ingerelni az agytekervényeit, hogy lehet, ha egyáltalán lehetséges atomokból energiát előállítani. A gondolkozásának az eredményét láthatjuk, ha Paksra teszünk egy kis kirándulást, ugyanis Szilárd Leó Wells könyvének hatására 1933-ban feltalálta az atomenergia előállításának folyamatát. És innen már csak pár lépés kellett ahhoz, hogy a világ legpusztítóbb fegyvere, az atombomba megszülethessen.

 

Források:

https://thetempest.co/2017/04/25/now-beyond/tech-money/tech-inspired-by-science-fiction/

https://www.grunge.com/21808/real-inventions-inspired-science-fiction/

https://shop.quirky.com/blogs/news/inventions-inspired-by-science-fiction

A bejegyzés trackback címe:

https://tizeslista.blog.hu/api/trackback/id/tr1214985906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

yerico1 2019.07.31. 12:53:03

Nem ártana kicsit utánanézni, mielőtt fals info kezd el terjedni. Az első tengeralattjárós támadást 1776-ban hajtották végre, akkoriban pedig Verne még sehol sem volt.
Holográfia atyjaként Gábor Dénest tisztelik, aki meglepő módon 1971-ben ezért még Nobel-díjat is kapott (a feltalálás éveként 1947-et adnak meg). Hol volt még akkor a Star Wars?

A Mester_ 2019.07.31. 14:09:13

@yerico1: Azért az az 1776-os vízszint alá merülő ketyere, meg Verne valódi tengeralattjárója ég és föld.

yerico1 2019.07.31. 15:05:37

@A Mester_: Azért az egyik 100 évvel korábban már működött, le tudott merülni, és képes volt másik hajót megtámadni, a legénysége meg nem pusztult el közben. A tengeralattjáró, mint fogalom egyébként is csak annyi, hogy egy "hajó", ami képes lemerülni, víz alatt maradni, ott mozogni, és onnan a felszínre emelkedni. Azt, hogy ehhez Verne megálmodta az elektromosságot, mint körítést, az tény. De a fogalom akkor már 100 éves volt. Nem 1870 után találták fel, az általánosan elismert első működő tengeralattjáró 1776-os. Viszont már 1620-ban I. Jakab angol királynak bemutattak egy "tenger alatt közlekedni képes eszközt", ami nem működött, de ezek szerint maga az ötlet már legalább olyan régről származik.
Az első világháborúban viszont már bőszen ölték egymást a németek, angolok, franciák és még az osztrák-magyarok is a saját tengeralattjáróikban, nem kellett erre a második világháborúig várni. De jellemzően a torpedó, mint fegyver szabadalmát is 1867-ben vásárolta meg a Monarchia, tehát hamarabb, mint Verne a regényt megírta.

yerico1 2019.07.31. 15:11:17

Amúgy Simon Lake 1866-ban született, így 4 éves körül volt, amikor a könyv megjelent.

A Mester_ 2019.07.31. 15:25:14

@yerico1: Ha annyira csak a lemerülést nézzük, akkor 1620-ban Cornelius van Drebbel volt az legelső:
tortenelemcikkek.hu/node/332

body_andras 2019.07.31. 17:04:48

A 9. Önvezető autónál szerintem a nagyközönség nem a mesterséges intelligenciával vezetett, kerekes kapszulákat várja, hanem az okosóra kapcsán emlegetett KITT-et. Akit odahívsz, bepattansz, és nemcsak vezeti magát de még beszélget is veled. Sokkal coolabb mint a scifik utópisztikus önvezetőautó-forgalma.
A 7. Videóhívásnál bőven van még scifi referencia, kedvencem az Űrgolyhókban amikor a hálószobában, budin meg mindenhol hívják az elnököt.
@yerico1: @A Mester_: Valahogy én se bírom megtűrni ugyanabban a kategóriában a vízalatti pedálos cuccot; főleg hogy az ominózus támadásnak végül csak egyetlen sértettje maradt: a bomba amivel nem találták el az ellenséges hajót de legalább nagyot durrant a vízfelszínen. Ennyi erővel a búvárharangot is előléptethetjük tengeralattjárónak :) De értékelem Bushnell igyekezetét, ő nemcsak fantáziált hanem elébe ment (vagyis tekert) a dolgoknak. :)

Teleport és hipertér, na ezekre még várhatunk egy darabig.

body_andras 2019.07.31. 17:06:10

@yerico1: Bocsánat, még ki kell emelnünk a történetből a szakszerű világítást, a foszforeszkáló tengeri gombát. Ordas nagy plágium Cameron Avatarja! :))

G.Tibor 2019.07.31. 19:05:36

A VR-nél kihagyni a Van Damme-féle Időzsarut?! Hatalmas baki. :-)

látogató_ 2019.08.01. 04:51:42

Tengeralattjáró: en.wikipedia.org/wiki/History_of_submarines
Az ostobaság az ilyen linken szerkesztett blogok miatt is terjed.

masada 2019.08.01. 23:54:40

Ugye tudjuk ki volt Gábor Dénes?! Idióták...